1821-ig hasonl� a sztori a t�bbi spanyol gyarmat�hoz. Ekkor j�tt a f�ggetlens�gi mozgalom. Az argentin San Martin �s a venezuelai Simon Boliv�r felszabad�tott�k az eg�sz spanyol ajk� D�l-Amerik�t. A f�ggetlens�ggel azonban – a t�bbi d�l-amerikai orsz�ghoz hasonlatosan – Argent�na fiai sem tudtak sokat kezdeni. A liber�lisok �s a konzervat�vok itt is egym�s �let�re t�rtek �vtizedeken kereszt�l. 1929-ben azt�n egy katonai puccs �tvette a hatalmat a kev�sb� hat�kony civil korm�nyt�l. Ekkor j�tt a k�pbe egy fiatal ezredes: Juan Domingo Per�n. Õ 1946-ban megnyerte az eln�kv�laszt�sokat, majd – meglepõ m�don – 1952-ben ism�t. Siker�lt stabiliz�lnia az orsz�got �gy, hogy k�zben egyik politikai p�rtot sem favoriz�lta. Az õ feles�ge volt Evita – Eva – Per�n, a prostitu�ltb�l lett asszony-p�ldak�p. R�la k�sz�lt Madonna fõszerepl�s�vel az a h�res film, amit az�ta sem mutathattak be hivatalosan Argent�n�ban.

Azt�n a gazdas�gi neh�zs�gek k�vetkeztek �s 1955-ben egy puccsot k�vetõen Per�nnak gyorsan menek�lnie kellett. Egyesek szerint a sikkaszt�sok miatt. Ezt k�vette a k�t �vtizedes anarchia. 1973-ban azt�n az egyik elõrehozott v�laszt�son ism�t befutott Per�n, �m alig egy �v m�lva meghalt. �j feles�ge, Isabell vette �t a hatalmat. Az erõs�dõ baloldali – sokszor terrorral egy�tt j�r� – nyom�sra Isabell hal�lbrig�dokat szervezett. Ez sem volt azonban el�g, �gy ism�t a katon�k vett�k �t a hatalmat �s megkezdõd�tt Argent�na legv�resebb korszaka. A k�ztudatba “Piszkos H�bor�k�nt” vonult be ez a 7 �v. A t�bornokok szab�lyosan likvid�ltak mindenkit, akinek csak egy csepp baloldali gondolata is volt. T�bb ezer ember esett �ldozatul ezeknek a tisztogat� akci�knak. Ennek a korszaknak a Falkland-szigetek elleni h�bor� hozta el a v�g�t.

A gazdas�gi neh�zs�gekkel k�zdõ, egym�st gyorsan v�lt� t�bornokok utols� k�pviselõje – Leopoldo Galtieri – egy v�gzetes d�nt�sre sz�nta el mag�t: az Argent�na �ltal t�bb mint 150 �ve k�vetelt, angol fennhat�s�g alatt �ll� Falkland-szigetek – spanyolul Malvinas – megsz�ll�sa mellett d�nt�tt. A ter�leti n�veked�s rem�nye egyes�tette a megosztott argentin n�pet. �m a Vaslady – Margaret Thatcher – egy pillanatig sem habozott katonai erõvel visszafoglalni a szigeteket. Komoly tengeri �s sz�razf�ldi vesztes�gek �r�n ugyan, de csakhamar ism�t brit lobog� lengett Stanley, a szigetek fõv�rosa felett. Ez a fiask� azt�n megpecs�telte a katonai hatalom sors�t �s ism�t j�ttek a civil eln�k�k, imm�r nagyobb sikerrel. �m a katon�k a hatalmat csak �gy adt�k �t, hogy kik�t�tt�k: tetteiket senki sem fogja felh�nytorgatni. Ez csak annak a 9,000 �desany�nak nem tetszik, akiknek fiai eltûntek a Piszkos H�bor�ban.

(forr�s: hando.hu)